2004.07.26.
Főként a telekhiány uralja a soproni ingatlanpiacot, így az új társasházak és lakóparkok egyre inkább kiszorulnak a belvárosból. Pedig igény lenne rájuk. Egyébként a nyugati határszélen is érezhető a lakástámogatási rendszer tavalyi szigorításának hatása: negyedére esett vissza a használt lakások iránti kereslet.
Szinte elképzelhetetlen, hogy új lakásokat vásároljon valaki a város belső területein, pedig beruházásokban nincs hiány, sok befektető hisz abban, hogy van fizetőképes kereslet az új építésű otthonok iránt. A gond csak az, hogy egyszerűen nincs helyük a tervezett projekteknek, Győr-Sopron megye második legnagyobb városa ugyanis telekhiánnyal küszködik. Ha valahol felszabadul egy talpalatnyi terület, azért megdöbbentő összegeket kérnek.
A telek hiánya persze kihat az árra is: még a perifériális elhelyezkedésű területeken is 10-13 ezer forintot kérnek négyzetméterenként, a belvárosban a felső határ a csillagos ég, jobban mondva 50-60 ezer forint. Általában hamar elfogy az új építési telek, olyannyira, hogy ma már a belvárostól öt kilométeres sugáron kívül kapnak helyet az új lakóparkok. Ott, ahol az út mentén már a "Sopron vége" tábla látható. Nincs azonban más, ezért mégis elkelnek a telkek, s az azon épült új fejlesztések lakásai is.
Ezt erősítette meg a Westcity-S Ingatlanforgalmazó Iroda ügyvezetője is. Sipos Erzsébet szerint az emberek számára a központtól való nagyobb távolság ellenére vonzók az új otthonok, s a soproniakat egyáltalán nem riasztja el, hogy túlságosan messze kerülnek a centrumtól. Egy jól működő városban természetes, hogy mind kijjebb és kijjebb valósulnak meg a projektek, még szerencse, hogy nemcsak a lakóparkok és társasházi beruházások, hanem a bevásárlási lehetőségek is mindinkább kiszorulnak a belső területekről. A belváros ilyen szempontból halódik, egyre több a kiadó üzlethelyiség, szinte lehetetlen parkolni, egyszóval nem igazán vonzó lakhely - fűzte hozzá Sipos Erzsébet.
Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég négy éven keresztül a város nyugati részén valósította meg projektjeit, a 10 hektáros Ágfalvi lakóparkban 400 társasházi lakást építettek és értékesítettek, de sorházakban is kínáltak otthonokat. Most Sopron keleti oldalán, az elkerülő út környékén fejlesztenek. Kizárólag új építésű lakásaikat 240 ezer forintos négyzetméter-átlagáron kínálják. A garzonlakások jellemzően 7,5-8 millió forintért kelnek el, s ezért 28 és 34 négyzetméter közötti alapterületre költözhet a vevő. A másfél szobás, 41-45 négyzetméteres otthonok ára 11,5 millió, a két és fél szobás, 60 négyzetméteres variánsért 14-14,5 milliót kell letenni az asztalra. Az ennél nagyobb lakásokra vágyóknak 17-19 milliót kell összegyűjteniük, ekkora összegért pedig 80-90 négyzetméteres ingatlanra tehetnek szert a vevők.
A városban leginkább a 40-60 négyzetméter közötti lakások kelendőek - tudtuk meg Sághi Edittől, a Tér és Forma Ingatlan Kft. vezetőjétől. A másfél, kétszobás otthonokat főként a fiatal kezdők és azok az idősebbek keresik, akiknek gyermekei nemrégen repültek ki a családi fészekből. Az iroda vezetője szerint ők jelentik a fizetőképes keresletet: előbbiek azért, mert jogosultak a különböző támogatásokra, utóbbiak pedig azért, mert az évtizedek során előteremtették az adott összeget.
Mint országszerte szinte mindenütt, Sopronban is pang a használtlakás-piac. A tavaly decemberi szigorítások óta a korábbihoz képest töredéke az érdeklődők száma. A használt lakások vételéhez igényelhető támogatott hitel felső határának 5 millió forintra csökkentése sokak számára lehetetlenítette el a kiszemelt ingatlan vételárának előteremtését. Összességében a korábbinak negyedére esett vissza a kereslet - elemezte a helyzetet a Direct Ingatlan Iroda értékesítési vezetője. Lendvai Csaba elmondta: a használt lakások 170-300 forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát. Az utóbbi időben számottevően emelkedett a távfűtéses lakások ára, ami javarészt annak köszönhető, hogy csökkent a kínálat. Míg korábban a vevők válogathattak, hol, hányadik emeleten és milyen lakhelyet szeretnének, addig ma már sokáig kell keresgélni, hogy találjon az ember megfelelőt. Mindez pedig abból adódik, hogy az emberek nem tudnak a korábbihoz hasonló kondíciókkal új lakást vásárolni, így inkább lemondanak a költözésről s maradnak, ahol vannak.
Az előző esztendő végéig jellemző volt, hogy a minőségi csere érdekében szánták el magukat a változtatásra a vevők, s távfűtéses panellakásuk helyett téglaépítésű mellett döntöttek. Ma már ez sokak számára elképzelhetetlen, míg ugyanis előbbi esetén egy 50 négyzetméteres lakásért csak 7 milliót lehet kapni, az utóbbiért 13 milliót kellene kifizetni. A különbözetre pedig nem elegendő a legfeljebb ötmillió forintos kölcsön. Egy-másfél éve egy hasonló cseréhez hozzávetőleg 1,5 millió forintra volt szükség, hiszen akkor még egy ilyen méretű távfűtéses otthonért 6,5, téglaépítésűért 8 millió forintot kellett előteremteni. Ma már a leglepusztultabb otthonok is 200 ezer forintot érnek négyzetméterenként a soproni ingatlanpiacon, ha az téglaépületben található.
Aki tehát ésszerűen gondolkodik, az új építésű ingatlant keres vagy épít. Nehézség viszont, hogy az önkormányzat nem tud viszonylag olcsó telkeket kínálni. A régi belvárosi épületek lebontása rendkívül költségessé teszi a projektet, egy ilyen fejlesztésben 300-330 ezer forintra jön ki a négyzetméterár - ez pedig eladhatatlan ma Sopronban. A reális ár 240-260, garzonoknál 300 ezer forint.
Sopronban már a saját bőrükön érzik, menynyire téves az az elképzelés, miszerint hazánk uniós csatlakozásának hatására egy csapásra fellendül az ingatlanpiac, s tolonganak majd a határon túlról érkező vevők. Aki akart ugyanis, eddig is vásárolhatott, pusztán közigazgatási hivatali engedélyért kellett folyamodnia, és az esetek kilencvenkilenc százalékában harminc napon belül aláírhatta az adásvételi szerződést. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén persze más a helyzet: a két éve a világörökség részét képező területen a helyi jegyző engedélye szükséges az adásvételhez, ezt azonban ritkán adják meg a határon túlról érkezőnek.
Meglepő tény, hogy a Direct Ingatlan Irodánál a forgalomnak alig öt százalékát teszi ki a külföldiek vásárlása, s még különösebb, hogy nem az osztrákok a fő vevők. Svédek, spanyolok, franciák, angolok éppúgy érkeznek - változatos a kép. Érdeklődő sok akad, vásárló már annál kevesebb. Aki mégis elszánja magát, jellemzően kétszobás lakás mellett teszi le a voksát, az ugyanis tökéletesen elegendő azok számára, akik évente nagyjából egy hónapot töltenek magyarországi ingatlanjukban.
H. Z.
forrás: ltk.hu
« vissza az előző oldalra
